Klímaváltozás és nettó zéró cél: az élelmiszeripar válaszai a kihívásokra

A „nettó zéró” cél a teljes értéklánc kibocsátásának minimalizálását és a maradványkibocsátások szén-dioxid-megkötéssel történő kompenzálását jelenti, természetes és technológiai eszközök együttes alkalmazásával. A 2024/1735 rendelet meghatározza a nettó zéró eléréséhez alkalmazandó technológiákat, például megújuló energiaforrásokat, akkumulátortechnológiákat, hidrogén- és biogáz-megoldásokat, valamint karbon-leválasztási és -hasznosítási technológiákat.

Magyarországon az élelmiszerlánc szereplői a nemzetgazdasági átlagnál kisebb kibocsátók, azonban a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás és a feldolgozóipar jelentős szerepet vállalhat az ÜHG csökkentésében és megkötésében. Az EIT Food tanulmánya alapján a nettó zéró élelmiszer-rendszer megvalósítása a regeneratív mezőgazdaságra való átállást, az élelmiszer-veszteség csökkentését, a csomagolás optimalizálását és a fehérje-diverzifikációt célozza.

Magyarország adottságaihoz igazítva az élelmiszeripar számára konkrét lépések közé tartozik az üzemek energetikai korszerűsítése, a megújuló energiaforrások bővített használata, a szállítás és csomagolás fenntarthatóbbá tétele, az élelmiszer-veszteség csökkentése, valamint a helyi ÜHG megkötésében való részvétel erdősítés és parkosítás révén. A kibocsátáscsökkentő beruházások ugyan növelhetik a termelési költségeket és az élelmiszerárakat, azonban hosszú távon hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-rendszer kialakításához és a klímasemlegesség eléréséhez.

További részleteket IDE kattintva olvashatók.