A Joint Venture Szövetség szerint megérett a helyzet az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop megszüntetésére
2026. október 1., 20:47
Eljött az árrésstop kivezetésének ideje, a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forintárfolyam és a jegybank hosszú távú inflációs céljának csökkentése ugyanis megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét a Joint Venture Szövetség (JVSZ) szerint.
A JVSZ elemzése szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom közel egyharmadát érintő, piacellenes intézkedés 18 hónapja torzítja a piacot (a korábbi árszabályozásokkal együtt több mint 4 éve), ráadásul az uniós joggal sem egyeztethető össze. Korábban széles körben elterjedt lakossági élelmiszerakciók - amelyek gyakran igazi versenyhelyzetet teremtettek a hazai kiskereskedelmi láncok között - eltűntek az elmúlt években.
Mindeközben a kereskedelmi láncok többszáz milliárd forint nagyságrendű veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni. Az élelmiszerek esetén 10 százalékos kiskereskedelmi árrés mélyen elmarad a szupermarketek 30 százalék körüli költségszintjétől. Emiatt egyre több üzlet hajt végre létszámleépítést vagy rövidíti nyitvatartási idejét, ami negatívan érinti az üzletmenetet.
A JVSZ álláspontja szerint a szabályozás a hatályán kívül eső, kisebb üzletekre is negatív hatással volt, ugyanis kisebb volumenük miatt az alapból magasabb beszerzési árak és a magasabb fajlagos költségek miatt nem tudtak vásárlóiknak versenyképes árú termékeket kínálni. A közlemény idézi Csorbai Hajnalkát, a JVSZ elnökét, aki szerint már a szabályozás bevezetésekor szakmailag hibás volt az árrésstop indoklása, ugyanis az akkoriban jelentősen megemelkedett árak nem a kereskedelmi árrés, hanem például az alapanyagárak miatt emelkedtek.
Az intézkedés kifejezetten hátrányosan érintette a magyar beszállítókat és ezen keresztül a magyar agrárium egészét is, mert a kereskedők a veszteségminimalizálás érdekében esetenként rákényszerültek az importárelőny kihasználására. A JVSZ szerint az árrésstop fenntartása a magyar gazdaság jelenleg alacsony beruházási környezetében tovább rontja a beruházási hajlandóságot, a magyar beszállítók ugyanis nem tudnak olyan hasznot elérni, amely lehetővé tenné a beruházáshoz szükséges profit megteremtését.
Az árrésstop kivezetésével ugyanakkor újra megjelenhetnek a piaci igényekhez illeszkedő akciós termékek, amelyek fokozzák a vásárlói keresletet, ezzel növelik a kiskereskedelmi forgalmat, és ezzel az állami bevételeket is. Csorbai Hajnalka szerint a jegybank hosszútávú inflációs céljának csökkentése különösen indokolttá teszi, hogy a magyar gazdaságban meglévő, mesterséges inflációs feszültségeket mielőbb megszüntessék; az árrésstop kivezetése ennek első logikus lépése.
A Joint Venture Szövetség magyar és nemzetközi hátterű kis-, közép- és nagyvállalatokat tömörít negyven éve; tagvállalatainak cégcsoportjai a magyar GDP csaknem egyharmadát adják.
